2008. október 7., kedd

Tapasztalatok és tények 2.

A gravitáció
Na csak úgy a magam és a Ti szórakoztatások végett lemértem, a legcsúcsosabb részén a köldököm környékén, a hasam a kerületét. Pont 100 cm. Ráérek mi? Azért kíváncsi vagyok, hogy a tietek a mekkora, ha nem szégyenlitek, akkor osszátok meg már meg velem, hogy legyen viszonyítási alapom.
Szóval egyre nehezebben esnek bizonyos dolgok nekem, viszont egyre többször esnek ki a kezemből a tárgyak a földre. Konyharuha, szalvéta, kés, villa, sampon, minden ami egy lakásban előfordul. Ha Tom otthon van, akkor szegény rohan és felveszi, hogy szegény asszonykájának ne kelljen hajolgatnia, mert azt még nézni is tereh. De mi van akkor ha nincs otthon imádott Tomom. Akkor nincs mese, kirugdalom egy olyan helyre a cuccokat, hogy Tom mikor betoppan a helységbe, akkor azonnal észrevegye és fel is vegye. Vagy egy focista mozdulattal, mintha dekázni kezdenék felemelem a lábfejemmel és kézzel elkapom, majd helyére rakom. Ez nem mindig jön össze elsőre és nem is mindennel lehet megcsinálni. Igen, és sajnos vannak olyan szükség helyzetek, amikor biza le kell hajolnom, ezekért a tárgyakért különös utálatot tudok érezni.

I.

4 megjegyzés:

Susanne Grant írta...

Valamikor volt 54, de ha így folytatom a McDonald's-szel, meg a steak-ekkel, akkor nekem is lesz 100 két Pocaklakó nélkül is.

Vigyázz magadra, ne hajolj, inkább dekázz, úgyis olyan sportlédi vagy.
És számolj be továbbra is minden kis változásról!

C-I-A írta...

Pont ma reggel akadta kezembe egy szinte még használatlannak tűnő Thomas farmerem, szerintem szép a színe is és magam elé (Nem magamra, az egy ideje nem nagyon szokott menni) húzva megnéztem, hogy biztos, hogy nem fog rajtam beérni és arra gondoltam felkínálom Neked... szerintem hacsak valami munkahelyi stresszanorexia ki nem tör rajtam, akkor soha nem leszek akkora, hogy beleférjek....*hüpp-hüpp*

C-I-A írta...

Ja, ez a felkínálás az 54-es derekúnak ment, nem a 100-asnak...
Khm.

C-I-A írta...

valahogy sejtettem, hogy nem nekem kínálod a gatyót, hacsak nem azért, hogy stresszelj vele.
Azt hiszem én még pár hónapig nem leszek köszönő viszonyban a régi ruhatárammal. : (